Ha eljő a karácsony és feltűnik a képernyőn az Ernst Marischka-féle alpesi technicolor Sissi, magyarok tízezreiben merül fel a kérdés: vajon megvolt a császárné Andrássy grófnak?
Nos… Amennyiben nem, hát nem Gyula grófon múlott…
Gróf Andrássy Gyula (1823-1890) életpályáján talán egy komolyabb törés lehetett: a szabadságharc alatti diplomáciai tevékenységéért „elszenvedett” emigráció, de még ebből is jól jött ki. Bár távollétében kivégezték, ezzel a „szép akasztott” (le beau pendu) ragadványnevet és nők imádatát nyerte, édesanyja, Szapáry Etelka pedig végig otthonról pénzelte. Az emigránstársai irigykedve emlegetik jó anyagi helyzetét levelezéseikben, mert míg ők kölcsönkérni vagy munkát vállalni kénytelenek, Andrássy Londonban versenyistállót tart fenn, Párizsban luxuskurtizánt tart ki. Egészen 1856 nyaráig, amikor feleségül vette Kendeffy Katinka (1830-1896) grófnőt. A következő évben az amnesztiát is megkapta: hazatérhetett Magyarországra.
Még az Andrássy házaspár három gyermekének nevelőnője is megjegyzi, milyen vidám és felszabadult hangulatot teremt a sármos gróf a családja körében. Karizmatikus lénye, jó beszédkészsége a politikában éppúgy nagy sikereket vívott ki számára, mint a nők körében. A csélcsap gróf feltehetően nem egyszer "kitekintett" házasságából, de a legismertebb eset az viszony, amelyből Jókai Róza, a későbbi Feszty Árpádné született. Bár csak az irodalomtörténészek hajlandóak elfogadni Andrássy apaságát, a történészek nem tekintik bizonyíthatónak a szerintük a Jókai család által terjesztett legendát.
De vissza a politikához. Az 1860-as évek elején az osztrák császárné, Sissi – magyarfaló anyósa, Zsófia bosszantására – magyarul kezdett tanulni, a magyar liberálisok pedig megindították a majdani kiegyezéshez vezető offenzívát, amelyben az eszköz Sissi, a végrehajtó pedig Andrássy volt. 
A gróf Ferenczy Idán, Sissi magyar társalkodónőjén keresztül folytatott titkos levelezést a császárnéval a magyar politika lehetőségeiről.
Sissi korai „testfasisztaként” nemcsak saját magát gyötörte, de másokban is rajongója volt a testi tökéletességnek: fotóalbumba gyűjtötte a korabeli szépségek képeit, és szívesen vette magát körül szép emberekkel. Kár lenne tagadni, hogy az akkor 42 éves, de még mindig daliás Andrássy már első találkozásukkor megbabonázta. Andrássy a vonzerejét kihasználva finoman manipulálta Erzsébetet, aki pedig Ferenc Józsefet nyösztette a magyaroknak tett engedményekért. Brigitte Hamann, Sissi életrajzírója a házaspár 1867-ben váltott leveleinek gyengéd hangvételéből arra a következtetésre jutott, hogy Sissi a férjét az amúgy gyakran megvont szexszel jutalmazta a kiegyezésért. A feltevés bizonyítéka a koronázás után tíz hónappal született utolsó gyermekük. A magyar politika fiút várt, akit magyar királyként trónra emelhet, de lány lett: Mária Valéria.
A legenda őt tartja „Andrássy gyermekének”. Ez ám a csiklandós fantáziakép! A birodalom leigázta a magyarokat, ám egy magyar jól elkapta a birodalom uralkodójának világszép feleségét. Mária Valéria azonban nem csupán Andrássyt és a magyarokat utálta hevesen, de külsőleg és belsőleg is ő hasonlított a legjobban Ferenc Józsefre.
A császárné és a gróf a testi kapcsolatig aligha juthatott volna el, hiszen a szigorú udvari etikett miatt még négyszemközt sem beszéltek soha. Erre közvetett bizonyíték van: 1872-ben Sissi esti szürkületben a gödöllői kastélytól az állomásig utazott Andrássy kocsijában. Az utat Sissi később olyan izgató titokként tartotta számon, hogy valószínűleg az életben akkor egyszer maradtak kettesben – mégpedig csak néhány percre.
Mindazonáltal Andrássy Katinka, Gyula gróf unokája, visszaemlékezéseiben azon háborog, hogy Erzsébet királyné az Abbáziában haldokló nagyapjának egy aranyórát küldött ajándékba, és hogy lehet egy haldoklónak órát ajándékozni?! Hát…
(Andrássy Gyula gróf (1.), Fesztyné Jókai Róza (2.), Erzsébet magyar királyné és osztrák császárné 1867-ben (3.)
