Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

GYILKOS NÖVÉNYEK

Nem csoda, hogy a 19. század embere annyira rettegett a szextől. Egyetlen aktusból életre szóló szenvedés, halálhoz vezető tragédia következhetett. A szifiliszről majd máskor beszélgetünk, most elég, ha arra gondolunk, mi történt azzal a nővel, aki rosszkor engedett a kérlelésnek. Hiszen biztonságos fogamzásgátló módszerek hiányában a nők feje felett a megtermékenyülés állandó esélye Damoklész kardjaként lebegett.

Kétesélyes metódus bőven akadt. Ha pedig megtörtént a baj, és a kétségbeesett nők szabadulni akartak a magzatuktól, szinte csak hatástalan vagy életveszélyes eljárás létezett.

Ha az orvosok legálisan végezhettek volna abortuszt, kezdetleges eljárásaikkal akkor sem garantálhatták volna az anya életben maradását.

Egy francia orvos Nantes-ból, dr. Hélie elmeséli - 1878-ban járunk - hogy az őt felkereső megesett lányon nem volt hajlandó abortuszt végezni, mire az faképnél hagyta. Hetek múlva visszatért, és a következőt mesélte: egy bábaasszony tanácsára friss rutát főzött meg vízben, és megitta a főzetet. Negyvennyolc órán belül borzalmas fájdalmak és hányás közepette abortált.

Neki piszok szerencséje volt. De a halálozási okokat vizsgálva más 19. századi orvosoknak is feltűnt, hogy a mérgezési esetekben elhunytak között szignifikánsan magas a boncolás során várandósnak talált nők száma - akik nyilván végső elszánásukban, a kísérletezésbe haltak bele.

Mit ajánlottak még a bábák - akiket rendszerint sírással, könyörgéssel, ajándékokkal, sok pénzzel vettek rá a tanácsadásra vagy közreműködésre?

Léteztek olyan "szakemberek", akik bizonyos masszázstechnikával kimasszírozták a terhességet, de a megzsarolt vagy kapzsi bábák többnyire gyógyfőzeteket javasoltak. Biztosra ezekkel sem lehetett menni, hiszen az aktuális illóolaj-tartalom, tárolás és főzés mikéntje - mind-mind változtattak a végső hatáson.

A varádics, egy mérgező növény, a legelterjedtebb magzatelhajtó szer volt a 19. századi Amerikában. A csombor és a boróka méhösszehúzódást keltő hatásáról volt ismert. Úgy tartották: ha borókabokor van a kertben, akkor ott borbély vagy bába lakik. De legalábbis a család nőtagjai ültették. Elmaradt menstruációra is ajánlottak, de akkoriban egy nőt főképpen akkor zavart a havibaj elmaradása, ha az terhességet jelentett.

A leghírhedtebb magzatgyilkos azonban az

0 Tovább

Veszélyes férfiak 1.

A viktoriánus korszak egyik ikonikus szextanmeséje ez.

Mert nincs benne szex.

Vagy mégis?

A férfi, akihez nem szabad hozzámenni: John Ruskin.

Persze létezik olyan nézet is, amely szerint szegény Ruskin nem egy szexuálpatológiai alapeset, hanem ragyogó elme. Velence régi köveinek feltérképezője, a preraffaelita mozgalom élharcosa, "celebesztéta".

A tizenkilenc éves Euphemia Gray Chalmers-t hosszú udvarlás és ékesszóló szerelmeslevelek után 1848 áprilisában vette el - éppen a népek tavasza hiúsította meg franciaországi nászútjukat.

Effie később azt mesélte egy skóciai fogadóban töltött nászéjszakájukról, hogy John undorral fordult el tőle azzal: nem ilyennek képzelte a női testet.

Azóta százak találgatták, mi hibádzott: a szobrokon nem látott fanszőrzetet?

Akármi is lohasztotta le, John nem próbálkozott másnap, hanem érveket talált ki, miért nem szabad elsietni a házaséletet.

Effie nem tudta, érdekes-e, amit bizonytalan ideig elnapoltak, de szüleinek így írt házassága első hetében: "Soha nem láttam még Johnhoz fogható embert, egyszerűen tökéletes!!!" Hiszen jómódú, ismert férfi felesége lett, nemsokára Velencébe költöztek, ha volt is kifogása, az legfeljebb a Ruskin-szülők Johnra gyakorolt befolyása ellen.

Ilyen egy viktoriánus hajadon: kellően ártatlan, hiszen nem tud semmiről, így nem számít semmire. Az elkövetkezendő években sokat bálozott, izgalommal fogadta más férfiak udvarlását, bár gyakorta szenvedett ismeretlen eredetű levertségtől. Ma depressziónak mondanánk.

Ruskin úgy halasztgatta a házaséletet, mint egy gyökérkezelést.

0 Tovább

Szécsi Noémi blogja

A triviálisnak ható részletek teszik élettelivé, esendővé a regényhősöket – ez különösen történelmi regények esetében van így. A Nyughatatlanok, a Gondolatolvasó és a Kommunista Monte Cristo írásakor ezért túrtam fel mindent, hogy megismerjem a korabeli magánéletet. Azonban sok olyan történet maradt, ami nem fért a regényekbe.
Intim részletek, kuriózumok és közelképek a 19. század elejétől a 20. század közepéig élt emberekről, ez a Halcsontos Fűző.

Kötetek

Szécsi Noémi: Kommunista Monte Cristo

A Kommunista Monte Cristo történelmi szatíra, amely 1919-ben kezdődik. A különböző korabeli demagógiák nyelvhasználatát felidézve, bravúrosan bontja szét és rakja össze másként az eredeti Monte Cristo-történet elemeit. Előképével ellentétben ez a mű elsősorban nem is a bosszúról, hanem a mindenkori politika ostobaságáról szól. Szécsi Noémi 2009-ben a regényért megkapta az Európai Unió Irodalmi Díját.

Szécsi Noémi: Nyughatatlanok

A Nyughatatlanok rendhagyó történelmi regény. A forradalom Európában szétszóródó emigránsai közé, 1853-54 Franciaországába és Belgiumába vezeti az olvasót. Hősei nyughatatlan lelkek: két gyermekkori jó barát, egy hajdani rendőrspicli, egy szebb napokat látott skót nevelőnő, egy asztaltáncoltató magyar bárónő és médiumi képességekkel rendelkező francia komornája, egy szabadságharcosokért rajongó angol lady, két hűséges bajtárs - és a szabadságharc kísértetei.

Szécsi Noémi: Gondolatolvasó

A Gondolatolvasó a 2011-ben megjelent 1848-as emigránsregény, a Nyughatatlanok folytatása, egy tervezett trilógia második darabja. Számos ott megismert szereplőt viszontláthatunk benne, bár ez a regény az előzményektől függetlenül is kerek és magával ragadó história. Történet az idegenségről, a saját gondolataink börtönében kavargó ellentmondásos érzésekről és a felnőtté válásról. Meg a szerelemről.

Szécsi Noémi; Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete (1860-1914)

A budapesti úrinő magánélete (1860-1914) című kötetben a Halcsontos Fűző bejegyzéseinek témái kibővítve és rendszerezve olvashatóak. Szécsi Noémi a köteten szakmai szerzőtárssal együtt dolgozott: Géra Eleonóra történész, az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének docense. A kötet szerzői újságcikkek, regények, visszaemlékezések és levéltárakból előkerült magániratok alapján érdekesnél érdekesebb női sorsokat idéznek elénk. Két szólamban mesélnek nagy jelentőségű eseményekről - szerelmekről, eljegyzésről, tanulmányokról, házasságkötésről, terhességről, szülésről, tönkrement frigyekről, halálesetekről - vagy éppen olyan praktikus dolgokról, mint a háztartási költségvetés, az öltözködés, a cselédtartás, a gyermekgondok és a nyaralás.

Kövesd Szécsi Noémit a Facebookon is!

Kövesd a Halcsontos Fűzőt a Facebookon is!

Legfrissebb bejegyzések