Halcsontos Fűző

"Írónőink napról napra szaporodnak. Most egyik, majd másik divatlap vezet be kettőt-hármat nagy elragadtatás kíséretében" - így beszél a gombamód tenyésző irodalmárnők ijesztő jelenségéről a 19. századi magyar irodalom sokat idézett szövegében Gyulai Pál (1826-1909), befolyásos kritikusmumus.

Gyulai pont 1858-ban írta ezt a híres-hírhedt - mert mai szemmel felháborító állításokat tartalmazó - kritikát, amikor Petőfi özvegyének, Szendrey Júliának a húgát, Szendrey Marit feleségül vette. Arany János a házassághoz gratulálva kifejezte reményét, hogy Mari Júliának egy szelídebb, háziasabb verziója. Hiszen az excentrikus Júlia "művészkedett": éppen az ő Andersen-fordítása és Majthényi Flóra versei apropóján keletkezett az Írónőink című írás.

Gyulai Pál nem akarja "a női szellemet kisebbíteni, a női jellemet becsmérelni", de mégsem tud ellenállni a kísértésnek. Hiszen sok minden más mellett a nők költészet-, eposz-, és drámaírásra is képtelenek, viszont csevegő hajlamuk miatt a családi kör és a társaság témáiból merítő novella meg regény így-úgy megyeget nekik. Gyulai írását átszínezi az a feszültség is, hogy az ország piciny irodalmi tortáját kell szeletekre vágni: "Nálunk az írónők nem olyan számosak, hogy komoly aggodalomra adnának okot. A magyar írónők csak dilettánsok s az ezer szerencse."

"Engem Sándorom emléke és oly sokszor kigunyolt olvasmányaim, de főképen szívem felvilágosítottak arról, hogy egy nő több mint csak asszony, és ha megbocsáthatlan vétkem az volt, mert nem tudtam és nem akartam annyira elaljasodni, megtagadni nememet, hogy megfeledkezve minden női szeméremről és finomságról: egy férj előtt oly kedves, de - erősen hiszem - minden művelt szívre és nemes lélekre undoritó fotograf képgyüjteményben tudjak gyönyörködni, s azokat a férjjel órákig elnézni: mondom, ha ez volt (mint hogy úgy van) megbocsáthatlan vétkem: ezért pirulni vagy bocsánatot kérni soha nem jutott eszembe s e vétkemre most halálos ágyamban is büszke vagyok" - diktálta Szendrey Júlia 1868-ban, betegsége végső stádiumában, amikor már felülni sem tudott. Ebből a szomorú dokumentumból nem csupán az derül ki, hogy első, legendássá vált házasságában Petőfi szellemi társnak tekintette, második férje pedig jobbára szexuális tárgynak, hanem az is, hogy Horvát Árpád rendelkezett erotikus dagerrotípia-gyűjteménnyel. Mint kortársai közül jó néhányan, bár Magyarországon bizonyára kevesebben, mint azokban az országokban - USA, Anglia, Franciaország - ahol elérhetőbbek voltak az új metódussal készült képek.

Mindenki ismeri a történelemkönyvekből az időtlen mondatot: "Magyarországon akkoriban reményvesztett hangulat uralkodott".

Ez tetszés szerint bármelyik történelmi korba behelyettesíthető, így hát ez a történet is így kezdődik: Magyarországon 1853-ban reményvesztett hangulat uralkodott. Az osztrákok négy évvel korábban orosz túlerő segítségével vérbe fojtották a szabadságharcot. Aradon tiszteket végeztek ki, mások börtönben sínylődtek, sokakat rangjuktól megfosztva soroztak be az osztrák seregbe és vittek Itáliába. Megint mások külföldre menekültek a számonkérés és megtorlás elől.

Eközben New York államban a Fox-nővéreket egészen más aggasztotta. 1848 óta hallottak a bútorok mozgatásának zajára emlékeztető hangokat az otthonukban, amit mások is szellemjárta háznak tartottak. Amikor azonban rokonaikhoz utaztak, a kopogás oda is követte őket. Hamarosan több száz fős közönség győződhetett meg a lányokat követő, kopogó szellemek jelenlétéről. Az asztaltáncoltatás divatja a Washington nevű hajón érkezett meg Brémába, és úgy terjedt az európai kontinensen, mint egy járvány.

Pesten 1853 áprilisában szinte minden háznál asztalt táncoltattak. A spiritiszta szeánszhoz minden szükséges feltétel kellő számban és mennyiségben rendelkezésre állt: halottak, megroggyant elmék, kilátástalan jövő. Már csak egy kerek asztalka kellett, amelyet körülülve összeérinthették ujjaikat, és a túlvilágra összpontosíthattak.

"Minden kérdezősködésünk a körül forgott, hogy lesz-e valami kedvező politikai fordulat ránk, magyarokra nézve?" írja Jókai, akinek háztartásában Batthyány Lajos kivégzett magyar miniszterelnök kísértete jelentkezett.