Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Siketek szigete

Az óceánon van egy gyönyörű sziget, ahol olyan sok süket él, hogy mindenki érti a jelnyelvet. Ezt egy vendégük mesélte, aki járt is ezen a helyen. Ott minden családban akad legalább egy süket, ezért az orvos, a postás, a boltos is elboldogul a jelekkel. Hiszen mindenkinek lehet legalább egy süket rokona, akitől, akiért megtanult jelelni. A süketek állapotukba belenyugodva, boldogan élnek ezen a szigeten. Sem mások értetlenségétől, sem környezetük idegenkedésétől nem szenvednek. A természet szépsége veszi őket körül. Mi más kell.*

Bár a sziget léte korábban sem volt titok, az ottani siketközösség életéről 1895-ben szerzett tudomást a nagyvilág a Boston Sunday Herald cikkéből. Pedig akkor már felbomlóban volt az a különleges életforma, amely a publicitást kapta.

0 Tovább

A beszélő kutya, a siket lány és a telefon

Mabel titokban viszolygott a siketektől és igyekezett magát távol tartani tőlük.

Ez a szülei haláláig többé-kevésbé sikerült is neki, mindazonáltal élete nagy teljesítményének azt tartotta, hogy teljes jogú tagja a hallók közösségének.

Annak ellenére, hogy ötéves kora óta semmit sem hallott.

Mabel Gardiner Hubbard (1857-1923) saját akaratereje, családja támogatása, apja vagyona és férje szakértelme révén illúziót keltően illeszkedett be a "többségi társadalomba". Egyesek viszont azzal vádolták meg, hogy félrevezette azt az embert, aki a legtöbbet tehette volna a siketekért.

Az értelmes és eleven kislány skarlát következtében vesztette el a hallását. 1862-ben még nem végeztek halláskorrigáló műtéteket, így ezzel a sorsa megpecsételődött. Apja, Gardiner Green Hubbard, egy bostoni milliomos azonban nem nyugodott bele, hogy lánya elveszíti a beszéd képességét.

- Ha azt akarja, hogy a lánya normális legyen, akkor beszélnie kell hozzá, s neki is beszélnie kell magához! - mondta egy oralista (szájról olvasás- és hangzóbeszéd-hívő) sikettanár. Azt javasolta, hogy ne vigyék Mabelt más siket gyerekek közé, és szándékosan ne értsék meg, ha szavak helyett mutogat. A lány beszéde az állandó gyakorlás ellenére romlott. A szülők elszörnyedve hallgatták, amikor így mutogatta az unokatestvérétől kapott kismacskáját:

- Nézz új cica kuzin adott May! (See new kitty cousin gived May!)

Mivel csak a szavakat gyakoroltatták vele és nem hallott többé folyóbeszédet, nehezen alkotott mondatokat.

Az apja a lehető legjobb tanárt akarta mellé felfogadni, és meg is találta, hiszen az illető már saját nagyothalló édesanyjával is szerzett tapasztalatokat, gyermekkorában egy kutya száját úgy mozgatta, hogy az érthetően kimondja: "Hogy van, nagymama?" valamint robotot szerkesztett, ami olyan meggyőzően nyekeregte:"mama", hogy a szomszéd a "baba" segítségére sietett…

0 Tovább

Szécsi Noémi blogja

A triviálisnak ható részletek teszik élettelivé, esendővé a regényhősöket – ez különösen történelmi regények esetében van így. A Nyughatatlanok, a Gondolatolvasó és a Kommunista Monte Cristo írásakor ezért túrtam fel mindent, hogy megismerjem a korabeli magánéletet. Azonban sok olyan történet maradt, ami nem fért a regényekbe.
Intim részletek, kuriózumok és közelképek a 19. század elejétől a 20. század közepéig élt emberekről, ez a Halcsontos Fűző.

Kötetek

Szécsi Noémi: Kommunista Monte Cristo

A Kommunista Monte Cristo történelmi szatíra, amely 1919-ben kezdődik. A különböző korabeli demagógiák nyelvhasználatát felidézve, bravúrosan bontja szét és rakja össze másként az eredeti Monte Cristo-történet elemeit. Előképével ellentétben ez a mű elsősorban nem is a bosszúról, hanem a mindenkori politika ostobaságáról szól. Szécsi Noémi 2009-ben a regényért megkapta az Európai Unió Irodalmi Díját.

Szécsi Noémi: Nyughatatlanok

A Nyughatatlanok rendhagyó történelmi regény. A forradalom Európában szétszóródó emigránsai közé, 1853-54 Franciaországába és Belgiumába vezeti az olvasót. Hősei nyughatatlan lelkek: két gyermekkori jó barát, egy hajdani rendőrspicli, egy szebb napokat látott skót nevelőnő, egy asztaltáncoltató magyar bárónő és médiumi képességekkel rendelkező francia komornája, egy szabadságharcosokért rajongó angol lady, két hűséges bajtárs - és a szabadságharc kísértetei.

Szécsi Noémi: Gondolatolvasó

A Gondolatolvasó a 2011-ben megjelent 1848-as emigránsregény, a Nyughatatlanok folytatása, egy tervezett trilógia második darabja. Számos ott megismert szereplőt viszontláthatunk benne, bár ez a regény az előzményektől függetlenül is kerek és magával ragadó história. Történet az idegenségről, a saját gondolataink börtönében kavargó ellentmondásos érzésekről és a felnőtté válásról. Meg a szerelemről.

Szécsi Noémi; Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete (1860-1914)

A budapesti úrinő magánélete (1860-1914) című kötetben a Halcsontos Fűző bejegyzéseinek témái kibővítve és rendszerezve olvashatóak. Szécsi Noémi a köteten szakmai szerzőtárssal együtt dolgozott: Géra Eleonóra történész, az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének docense. A kötet szerzői újságcikkek, regények, visszaemlékezések és levéltárakból előkerült magániratok alapján érdekesnél érdekesebb női sorsokat idéznek elénk. Két szólamban mesélnek nagy jelentőségű eseményekről - szerelmekről, eljegyzésről, tanulmányokról, házasságkötésről, terhességről, szülésről, tönkrement frigyekről, halálesetekről - vagy éppen olyan praktikus dolgokról, mint a háztartási költségvetés, az öltözködés, a cselédtartás, a gyermekgondok és a nyaralás.

Kövesd Szécsi Noémit a Facebookon is!

Kövesd a Halcsontos Fűzőt a Facebookon is!

Legfrissebb bejegyzések